2019. július 23. kedd
Európai Unió
ÉSZAK-MACEDÓN KÖZTÁRSASÁG - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Balkán-félszigeten elhelyezkedő ország északon Szerbiával, nyugaton Albániával, délen Görögországgal, keleten Bulgáriával határos.
TERÜLET:  25 713 km2 (forrás 2016.04.18. World Factbook)
NÉPESSÉG:  2 096 015 fő (2015. becsült adat) (forrás 2016.04.18. World Factbook) -NÉPCSOPORTOK: macedón 64,2 százalék, albán 25,2 százalék, török 3,9 százalék, roma 2,7 százalék, szerb 1,8 százalék, egyéb 2,2 százalék. (forrás 2016.04.18. World Factbook)
VALLÁS:  ortodox 64,8 százalék, muszlim 33,3 százalék, egyéb keresztény 0,4, egyéb és nem meghatározott 1,5 százalék. (forrás 2016.04.18. World Factbook)
FŐVÁROS:  Szkopje (503 000 lakos, 2015,becsült adat) (forrás 2015.04.18. World Factbook)
HIVATALOS NYELV:  macedón és albán
HIVATALOS PÉNZNEM:  új macedón dinár.
GAZDASÁG
Macedónia 1991-es függetlenné válása idején a jugoszláv köztársaságok közül a legfejletlenebb volt, elesett az addigi központi pénzforrásoktól is, sújtották még az infrastruktúra hiánya, a Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciók és a Macedónia elleni görög embargó. Az 1996 után megindult gazdasági növekedést a 2001 elején kirobbant albán felkelés ismét visszavetette. A politikai válság rendezése után a gazdasági rendeződés is megkezdődött, a pénzügyi világválság előtt a bruttó hazai termék (GDP) növekedése meghaladta a 3 százalékot. Az ország makrogazdasági stabilitása ellenére sem vonzza a külföldi befektetőket, a kevés újonnan létrehozott munkahely pedig nem sokat javít a 30 százalékot meghaladó munkanélküliségi rátán. A becslések szerint a GDP 20 százalékát a szürke gazdaság termeli meg.
Bruttó hazai termék (GDP) növekedése: -0,7 százalék (2009) (forrás 2010.12.22.World Factbook)
Egy főre jutó GDP: 8400 euró (2008), 9100 dollár (2009) (forrás 2010.11.30.Eurostat, 2010.12.22. World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 32,2 százalék (2009) (forrás 2010.12.22. World Factbook)
Inflációs ráta: -0,8 százalék (2009) (forrás 2010.12.22.World Factbook)
TÖRTÉNELEM
A mai Macedónia területe 1913-ban került Szerbiához és 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1945-ben a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság (később Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság) tagországa lett. Macedónia 1991. szeptember 8-án népszavazáson nyilvánította ki függetlenségét, a nemzetközi elismerés azonban váratott magára, mert Görögország Macedónia területi követelésétől tartva megakadályozta az új állam felvételét az ENSZ-be. 15 hónapig tartó tárgyalássorozat után, 1993. április 8-án az ország Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) néven lett az ENSZ 181. tagállama. 2001 elején albán lázadás robbant ki, a konfliktust 2001 augusztusában nemzetközi segédlettel megkötött megállapodás zárta le, amelynek értelmében a kisebbségek jogait bővítő passzusok kerültek az alkotmányba.
ÁLLAMSZERVEZET
Macedónia az 1991. november 20-án életbe lépett és 2001. november 15-én módosított alkotmány értelmében parlamentáris demokrácia. - 2018. október 20-án a macedón parlament megszavazta az ország nevéről szóló alkotmánymódosítási folyamat megkezdését, amely lehetővé teszi az ország nevének Észak-Macedóniára való megváltoztatását. 2019. január 11-én a parlament megszavazta az ország nevének megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást, amely 2019. február 12-én lépett életbe.
Államfő: A legfőbb közjogi méltóság az államfő, akit közvetlen szavazással, öt évre választanak meg, mandátuma csak egyszer hosszabbítható meg. A tisztséget a 2009 tavaszán megtartott elnökválasztáson a stavazatok 63,1 százalékát megszerző Gjorge Ivanov tölti be.
Törvényhozás: A törvényhozó hatalmat a Képviselőház (Szobranje) gyakorolja, amelynek 120 tagját négyévenként választják meg. 85 képviselő többségi szavazattal jut a parlamentbe, 35-öt pártlistáról delegálnak. Legutóbb 2016. december 11-én tartottak előre hozott parlamenti választásokat tartottak. A jobbközép Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) és koalíciós partnereinek 51 mandátum jutott a parlamentben, a balközép Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) vezette koalíciónak 49 képviselője lett. A Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) 10 mandátumot, míg az Albánok Demokratikus Pártja csupán 2 parlamenti helyet szerzett. Az újonnan alakult Besa (Ígéret) nevű albán pártnak 5 hely, az Albánok Szövetségének pedig 3 hely jutott.
Kormány: A 2006. évi választások után Nikola Gruevszki alakított kormányt, s a 2008-as előrehozott választások után is az általa vezetett kabinet maradt hivatalban. 2014. június 19-én Nikola Gruevszki megalakította 4. kormányát, amelyet 2016. január 18-án Emil Dimitriev ideiglenes kabinetje váltott.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Macedónia az alábbi főbb nemzetközi szervezetek tagja:
1993.04.08. az ENSZ tagállama (Macedónia, Volt Jugoszláv Köztársaság -
FYROM - néven)
1993.07.17. a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) tagállama
1995.10.12. az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja
1995.11.09. az Európa Tanács (ET) tagja
2005.12.17. az EU tagjelölt állama
Országok szerint