2019. április 25. csütörtök
Európai Unió
ROMÁNIA - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Románia (román nyelven: Romania)
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Délkelet-Európában fekvő ország Magyarországgal, Moldovával, Ukrajnával, Bulgáriával és Szerbiával határos, délkeleti partjait a Fekete-tenger mossa.
TERÜLET:  238 391 km2 (forrás 2016.12.08. World Factbook)
NÉPESSÉG:  19 870 000 fő (2016) (forrás 2016.07.11.K0029)
NÉPCSOPORTOK:  román 83,4 százalék, magyar 6,1 százalék, roma 3,1 százalék (forrás 2016.12.08. World Factbook)
VALLÁS:  keleti ortodox 81,9 százalék, protestáns 6,4 százalék, római katolikus 4,3 százalék (forrás 2016.12.08. World Factbook)
FŐVÁROS:  Bukarest (1 868 000 lakos, 2015, becsült adat) (forrás 2016.12.08. World Factbook) -HIVATALOS NYELV: román
HIVATALOS PÉNZNEM:  lej (=100 bani)
GAZDASÁG
A 2007 óta uniós tagállam makrogazdasági növekedése csak a közelmúlttól kezdett ösztönzőleg hatni a társadalmi középosztály megteremtésére és a szegénység felszámolására. Ez utóbbi mellett súlyos problémát jelent még a vállalkozásokat gúzsba kötő korrupció és a bürokrácia. A társadalom elöregedése, a jelentős mértékű adóelkerülés, a rossz egészségügyi ellátás pedig tovább növelik a gazdaság sebezhetőségét. A pénzügyi világválság okozta nehézségeket a kormány az IMF-től és az EU-tól felvett hitelekkel orvosolta. A bővülő uniós exportpiac, a növekvő belső fogyasztás és beruházások erőteljes GDP-növekedést eredményeztek, ugyanakkor a fizetési mérleg egyensúlyhiányához és az államháztartási hiány növekedéséhez vezettek. 2015-ben az általános forgalmi adó több lépésben való csökkentése miatt az infláció - 1989 óta először - deflációba fordult.
Bruttó hazai termék (GDP) növekedése: 3,9 százalék (2015) (forrás 2016.12.20. INS - Rom. orsz. statisztikai intézet)
Egy főre jutó GDP: 20 800 dollár (2015) (forrás 2016.12.08. World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 6,8 százalék (2015) (forrás 2016.12.08. World Factbook)
Inflációs ráta: -0,6 százalék (2015) (forrás 2016.12.08. World Factbook)
TÖRTÉNELEM
A mai Románia területén az i.e. I. évezredben különböző trák népcsoportok (dákok, géták), az erdélyi részen az i. e. IV. században kelta törzsek telepedtek meg. Első virágkorát Burebista dák király (i.e. 60-45), második virágzását Decebal (i.sz. 86-106) uralkodása alatt élte. 106-ban Traianus római császár a terület nagy részét meghódította, és Dacia néven római provinciává szervezte. A rómaiak 271-ben kiürítették Daciát, ezután gótok, majd hunok és gepidák uralták a területet. Ez utóbbiak hatalmát 567-ben az avar- longobárd szövetség döntötte meg, s a IX. század elejéig a hajdani Dacia nagy része az Avar Kaganátushoz, az Al-Duna vidéke a VII. század végétől a Dunai Bolgár Kánsághoz tartozott. Erdélyt a IX-X. században meghódították a magyarok, a Dunától délre pedig megjelentek az akkor még vlachoknak nevezett románok ősei. A XIII-XIV. században létrejöttek az első román államalakulatok, a Havasalföldi és a Moldvai fejedelemségek. Rövid ideig tartó önállóságukat hosszan tartó török uralom követte. 1859-ben - Franciaország és Oroszország támogatásával - létrejött Havasalföld és Moldva Egyesült Fejedelemsége, amely 1861 decemberében felvette a Románia nevet. Az ország 1878-ban elnyerte teljes függetlenségét, majd 1881-ben a Hohenzollern dinasztiából származó I. Károlyt román királlyá koronázták. Az első világháborút Románia, amely kezdetben semleges volt, az antanthatalmak oldalán fejezte be, s a békeszerződések nyomán Erdély és a Bánság, Dobrudzsa egésze, Bukovina és Besszarábia is hozzá került. 1941-ben Románia elsőként lépett hadba a németek oldalán a Szovjetunió ellen, de később I. Mihály király vezetésével sikeres kiugrást hajtott végre. Ennek eredményeként 1944 szeptemberében fegyverszünetet kötött Moszkvával, amelynek csapatai ekkor már behatoltak az ország területére, és a román hadsereg a szövetségesek oldalán vett részt a világháború befejező szakaszában. A párizsi békeszerződésben Románia visszakapta az 1940-es második bécsi döntéssel Magyarországhoz csatolt erdélyi területeket. A szovjet támogatást élvező kommunisták 1947 decemberében lemondatták Mihály királyt és kikiáltották a Népköztársaságot, amely 1965-ben a Szocialista Köztársaság nevet vette fel. Az ország élén 1967-től Nicolae Ceausescu állt, aki sztálinista diktatúrát honosított meg. Az 1980-as évektől eladósodó országban a fokozódó nyomor és elégedetlenség 1989 decemberében Temesváron tömegtüntetést robbantott ki, ami népfelkeléshez, s Ceausescu uralmának megdöntéséhez vezetett. Ceausescut feleségével együtt letartóztatták és kivégezték, az ország neve 1989. december 29-től Román Köztársaság, majd Románia lett. A diktátor bukása után Ion Iliescu, a Ceausescu-korszakban háttérbe szorított pártfunkcionárius került az 1989 decemberében létrejött Nemzeti Megmentési Front élére, és kétszer is Románia elnökévé választották. Sokan az igazi rendszerváltásnak a demokratikus ellenzéket tömörítő Román Demokratikus Konvenció (RDK) és a Szociáldemokrata Unió pártszövetségek, illetve a konvenciót vezető Emil Constantinescu 1996-os elnökválasztási győzelmét tekintették.
ÁLLAMSZERVEZET
Románia alkotmányát a parlament 1991. november 21- én fogadta el, s a december 8-án megtartott népszavazást követően lépett hatályba.
Államfő: Az ország élén az államfő áll, akit közvetlen szavazással választanak meg, a 2003-as alkotmánymódosítás értelmében öt évre, legfeljebb két ciklusra. A rendszerváltás utáni Románia első államfője Ion Iliescu volt. A jelenlegi államfő, Klaus Iohannis 2014. december 21. óta van hivatalban.
Törvényhozás: A kétkamarás, 2016 óta 466 tagú parlament képviselőháza 312 képviselői és 18 kisebbségi képviseleti hellyel, szenátusa 136 szenátori hellyel rendelkezik, a képviselők és szenátorok mandátuma négy évre szól. A 2015-ös új választási törvény értelmében a 2016-ban esedékes választásokon visszatértek a szavazatarányos, megyei pártlistás választási rendszerhez. A legutóbbi, 2016. december 11-én megtartott parlamenti választásokon a győztes szociáldemokrata párt (PSD) 154 képviselői és 67 szenátori mandátumot szerzett. A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben 69 képviselő és 30 szenátor, a rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviseletében 30 képviselő és 13 szenátor szerzett mandátumot. Az RMDSZ képviselőházi csoportja - amelyben a Magyar Polgári Párt (MPP) két tagja is helyet kapott - 21 tagú, szenátusi frakciója 9 tagú lesz. Ennél kisebb súlyú képviseletet szerzett - 20 képviselővel, 9 szenátorral - a PSD-vel kormánykoalícióra készülő, Calin Popescu Tariceanu vezette szabadelvű ALDE, továbbá Traian Basescu volt államfő - 18 képviselővel és 8 szenátorral rendelkező - Népi Mozgalom Pártja (PMP).
Kormány: 2018. január 16-án benyújtotta lemondását Mihai Tudose miniszterelnök - aki 2017. június 29-től volt hivatalban -, miután pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága január 15-i ülésén megvonta tőle politikai támogatását. Az átmeneti időszakra Klaus Iohannis államfő Mihai Fifor védelmi minisztert nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek. 2018. január 29-én a román parlament bizalmat szavazott a Viorica Dancila vezette új szociálliberális kormánynak, ezáltal ő lett Románia első női miniszterelnöke.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

1955.12.14. - az ENSZ tagállama
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1993.10.07. - az Európa Tanács (ET) tagja
1995.02.01. - az Európai Unió (EU) társult tagja
1996.05.31. - a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) tagállama
1997.07.01-2007.01.01. a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás
(CEFTA) tagja
2004.03.29. - az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállama
2005.04.25. - Aláírták az EU-csatlakozási szerződést.
2006.09.26. - Az Európai Bizottság elfogadta a végső jelentést az
EU-csatlakozásról és 2007. január elsejétől csatlakozhat az Európai
Unió tagállamaihoz.
2007.01.01. - az Európai Unió (EU) tagállama
2008.02.04. - Ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést.
Országok szerint