2019. július 23. kedd
Európai Unió
ÍRORSZÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Írország (ír nyelven Éire, angol nyelven Ireland)
FÖLDRAJZI HELYZET:  Írország az Ír-sziget déli, középső és észak- nyugati részén terül el.
TERÜLET:  70 182 négyzetkilométer (forrás 2010.EY)
NÉPESSÉG:  4 459 300 fő (2009) (forrás 2010.EY)
NÉPCSOPORTOK:  ír 87,4 százakék, más fehér 7,5 százalék, ázsiai 1,3 százalék, fekete 1,1 százalék, vegyes 1,1 százalék, nem meghatározható 1,6 százalék (forrás 2010. WfB)
VALLÁS:  római katolikus 87,4 százalék, anglikán 2,9 százalék, más keresztény vallás 1,9 százalék, egyéb 2,1 százalék, nem meghatározott 1,5 százalék, nem vallásos 4,2 százalék. (forrás 2010.Wfb)
FŐVÁROS:  Dublin (Baile Átha Cliath) 506,211 lakos (forrás 2010.EY)
HIVATALOS NYELV:  ír és angol
HIVATALOS PÉNZNEM:  euró (=100 eurocent) 2002. január 1. óta (az ír fontot váltotta fel)
GAZDASÁG
Írország 1973-ban csatlakozott az Európai Közösséghez, azóta gazdasága látványos fejlődésen ment kersztül. 1995-2007 között átlagosan 6 százalékos GDP-növekedést produkált, de gazdasága éles visszaesést mutatott 2008-ban és Írország, az elmúlt évtizedben először, kénytelen szembenézni a gazdasági világválság okozta recesszióval. A hagyományosan fontos mezőgazdasági ágazatot hátráltatja az ipar és szolgáltatási ágazat visszaesése. Az ingatlanpiac összeomlása érezteti hatását az egész gazdasági környezetben. Bár az export szektort a multinacionális cégek uralják, mégis Irország gazdasági életének húzóágazata maradt. Az mezőgazdaság adja az export 80 százalékát foglalkoztatja a munkaerő 29 százalékát és adja a GDP 46 százalékát. 2008-ban a Cowen kormány garanciát vállalt a bankbetétekre és állami kockázati tőke alapokat hozott létre válaszul az ország gazdasági visszaesésére. 2009-ben a bankszektor stabilizálása érdekében az ír kormány bejelentette a Nemzeti Vagyonkezelő Ügynökség létrehozását (NAMA). Miután az ország szembesült azzal, hogy költségvetési hiányát a Gazdasági és Monetáris Unió által megszabott 3 százalék alá kell szorítania 2014-ig, 2009-ben egy rendkívül szigorú költségvetést lépett életbe. 2010-ben a hazai össztermék (GDP) 32 százalék volt. A súlyos bajban lévő országnak az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 85 milliárd eurós rekord hitelcsomagot nyújtott. Az euró bevezetésére 2002-ben került sor, más 11 EU tagálammal együtt.
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése:-7,6 százalék (2009) (forrás 2010.WfB)
Egy főre jutó GDP (vásárlóerő paritáson): 30 200 euro (forrás 2010.Eurostat)
Munkanélküliségi ráta: 12 százalék (2009) (forrás 2010.Eurostat)
Inflációs ráta: -1,7 százalék (2009) (forrás 2010.Eurostat)
TÖRTÉNELEM
a Kr.e. IV. században a kelta hódítók utolsó letelepedett törzse valószínűleg a gael volt, innen ered a hagyományos ír kultúrát ma is jelölő gael kifejezés. A lakosságot az V. században térítették keresztény hitre, ekkor aranykorát élte az ország, gazdagságának híre eljutott a vikingekhez, akik ezután több villámtámadásban fosztogattak a szigeten. Az ország meggyengült helyzete alkalmat adott arra, hogy 1171-ben II. Henrik angol fennhatóság alá vonja a szigetet, és bejelentse igényét az "Írország uralkodója" címre. 1541-ben azután VIII. Henrik vallási reformot hajtott végre, felvette az "Írország királya" címet, elkobozta az ír nemesség birtokait, s azokat az angolok között osztotta szét. Ettől kezdve követték egymást az ír történelem legsötétebb eseményei. 1690-ben a boyne-i csatában Orániai Vilmos protestáns erői legyőzték II. János királyt és az ír katolikusokat: az angol uralom megszilárdult, a nemesség jó része elmenekült. 1800-ban meghozták az Egyesítési Törvényt, amellyel eltörölték az ír parlamentet, létrejött az Egyesült Királyság. 1872-ben alakult meg az ír függetlenségért küzdő mozgalom, a Home Rule, 1905-ben pedig megalakult a Sinn Fein (Magunk erejéből) elnevezésű félkatonai jellegű párt. 1916-ban, Húsvét hétfőjén egy ezerfős csapat megrohamozta a dublini főpostát és a környező brit kormányhivatalokat, majd kikiáltották az Ír Köztársaságot. Fegyveres alakulatuk ekkor vette fel az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevet. A felkelést vérbe fojtották, s a következő éveket polgárháborús állapotok jellemezték. 1919-ben a brit alsóház 105 ír képviselője létrehozta az Ír Nemzetgyűlést, és kihirdette az Ír Köztársaság megalakulását. 1922. január 7-én kötötték meg a Szabad Ír Államot létrehozó domíniumi szerződést, mely azonban Ulster kilenc grófsága közül hatra nem vonatkozott. Ez volt az a szerződés, amely meghúzta Észak-Írország és az Ír Köztársaság között ma is fennálló határokat. Ulster szabadon választhatott a szabadállam és Nagy- Britannia között, és parlamentjének protestáns többsége az utóbbi mellett döntött. Írország kettéosztását másfél évig tartó polgárháború követte, amelynek befejeztével Ulster - belfasti székhelyű önkormányzattal, Észak-Írország néven - unióra lépett Nagy-Britannia Egyesült Királyságával. A dublini székhelyű ír szabad állam parlamentje 1937- ben kivált a brit Nemzetközösségből és kikiáltotta a köztársaságot. Ez utóbbit Nagy-Britannia csak 1949-ben ismerte el. 1968-69-ben a katolikus polgárjogi mozgalom észak-írországi következetes elnyomása kiváltotta az ír egyesítésért harcoló IRA erőszakos cselekményeit, amelyeknek azóta sok ezer ember esett áldozatul. 1998. április 10-én, nagypénteken, London és Belfast között az Ír Köztársaság közreműködésével megszületett a megegyezés az észak- írországi vallási-szektariánus konfliktus lezárásának alapelveiről és a tartomány alkotmányos státusa kiépítésének menetrendjéről, amelyre május 23-án az északír választók 71 százaléka is igent mondott.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1937-es, legutóbb 1972-ben módosított alkotmány értelmében az államforma köztársaság.
Államfő: A köztársaság élén az elnök áll, akit hét évre választanak közvetlen szavazással. 2011.11.11. óta Michael D. Higgins tölti be ezt a posztot.
Törvényhozás: Öt évre választják a Nemzeti Parlamentet, benne a 166 választott tagból álló Képviselőházat, s a 60 tagú Szenátust. Az arányos ír választási rendszerben a szavazók nem csak a választott párt iránti támogatásukat fejezhetik ki, de a jelöltek rangsorba állításával véleményt mondhatnak a többi pártról is. A pártokat az ily módon kapott preferenciák további mandátumokhoz juttatják. 2016. február 26-án parlamenti választásokat tartottak, amelyen a legnagyobb kormánypárt, a Fine Gael 25,5 százalékot, 50 mandátumot, a legnagyobb ellenzéki párt, a Fianna Fáil 24,3 százalékot, 44 helyet, a Sinn Féin nacionalista párt 13,8 százalékot, 23 helyet, a Munkáspárt 6,6 százalékot, 7 helyet szerzett.
Kormány: A kormányfő 2017.06.14. óta Leo Varadkar.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Írország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1949.08.03. - az Európa Tanács (ET) tagja
1955.12.14. - az Egyesült Nemzetek Szervezetek (ENSZ) tagállama
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1973.01.01. - az Európai Közösség, 1993.11.01-től Európai Unió (EU) tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
2008.06.12. - népszavazáson elutasította az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést.
2009.10.02. - népszavazáson elfogadta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést.
Országok szerint