2019. július 23. kedd
Európai Unió
SPANYOL KIRÁLYSÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Spanyol Királyság (spanyol nyelven Reino de Espana)
FÖLDRAJZI HELYZET:  Spanyolország Dél-Európában, Franciaországtól délre, a Pireneusi (Ibériai)-félszigeten fekszik, nyugatról az Atlanti-óceán, Portugália, délen a Gibraltári-szoros, keletről a Földközi-tenger határolja.
TERÜLET:  505 370 négyzetkilométer (forrás 2015.World Factbook)
NÉPESSÉG:  46 520 000 fő (2016) (forrás 2017.06.29.K0064)
NÉPCSOPORTOK:  spanyol 74 százalék, katalán 17 százalék, gallego (galíciai) 7 százalék, baszk 2 százalék (forrás 2015. World Factbook)
VALLÁS:  katolikus 94 százalék, felekezeten kívüli vagy más 6 százalék (forrás 2015. World Factbook)
FŐVÁROS:  Madrid (3 255 944 lakos, 2009.) (forrás 2010.EY.)
HIVATALOS NYELV:  kasztíliai spanyol
HIVATALOS PÉNZNEM:  euró (=100 eurocent) 2002. január 1. óta (a spanyol pezetát váltotta fel.)
GAZDASÁG
1986-ban az ország csatlakozott az Európai Unióhoz, 1998 elejére teljesítette az Európai Monetáris Unióhoz való csatlakozásának az inflációra, a költségvetési deficitre, valamint a hosszú lejáratú hitelek kamataira vonatkozó feltételeit. A gazdaság dinamikus fejlődése 2007 végére lelassult, s 2008 második negyedévében az ország recesszióba került, amelyből 2010 közepére sem sikerült kikapaszkodnia. A gazdasági teljesítmény megszakítás nélkül hét negyedéven keresztül csökkent, 2009 egészében 3,6 százalékos volt a visszaesés, amihez fogható több mint ötven év nem volt az országban. A 2009-es több mint 18 százalékos munkanélküliség a legmagasabb volt az Európai Unióban. Jelentősre duzzadt az államháztartási hiány, amelynek lefaragására a madridi kormányzat drasztikus megszorító intézkedéseket (kiadások csökkentése, adóemelések) hozott. A csődközeli helyzetbe került bankok megmentésére 2012 végén az Európai Bizottság mintegy 40 milliárd eurónyi euróövezeti hitel folyósítását engedélyezte. 2013 végén mutatkoztak először a növekedés jelei, majd 2014 hozott fordulatot. A gazdasági növekedés egész évben folytatódott, tartósnak bizonyult, köszönhetően a bevezetett reformoknak és a kedvező külső körülményeknek (a kőolaj világpiaci árának csökkenése, az euró gyengülése, az Európai Központi Bank expanzív intézkedései).
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése: -4,4 százalék (2009) (forrás 2010. 12.10.Eurostat)
Egy főre eső GDP: 24 500 euró (2009) (forrás 2010.12.10.Eurostat)
Munkanélküliségi ráta: 18,1 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Inflációs ráta: -0,2 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
TÖRTÉNELEM
Spanyolország őslakói az ibérek, akik a keltákkal keveredtek. Időszámítás előtt 218-201 között római uralom alá került és erős romanizáció indult meg, 414-től a nyugati gótok (vizigótok) uralták az országot. Roderik gót király országát 711 után az arabok foglalták el, és 756-ban létrehozták a cordóbai emirátust. Uralmuk alatt sajátosan keveredett a muszlim és keresztény kultúra. Az Ibériai-félsziget visszafoglalása - a reconquista - csak 1492-ben fejeződött be. 1479-ben Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd házasságával létrejött az egységes spanyol királyság, amelynek trónját 1516-ban a Habsburgok örökölték. Spanyolország a földrajzi felfedezések révén a XVI. században világhatalom lett. 1588-ban a híres spanyol hajóhad, az Armada megsemmisülése alapjaiban rendítette meg Spanyolország világuralmi tekintélyét. A spanyol örökösödési háború (1701-1713) után a Bourbonok kerültek trónra. Az 1898-as spanyol-amerikai háborúban elveszítették Kubát, Puerto Ricót, Guamot és a Fülöp-szigeteket, csak néhány afrikai terület maradt spanyol uralom alatt. Az I. világháborúban Spanyolország semleges maradt. Primo de Rivera 1923-1930 közötti katonai diktatúrája után, 1931-ben a helyi választások a köztársaságiak győzelmét hozták, kikiáltották a II. Köztársaságot. (Az I. köztársaság 1873-74-ben volt.) Az 1936-os választásokat a baloldali többségű Népfront nyerte, ellene Franco tábornok Spanyol- Marokkóból megkezdte a harcot, ezzel kitört a spanyol polgárháború (1936-1939). 1939-ben Franco tábornok fasiszta diktatúrát vezetett be, de nem lépett be a II. világháborúba, csak a Kék hadosztály 18 000 önkéntesét küldte Hitler nyomására az orosz frontra. 1947-ben Spanyolország ismét monarchia lett, azzal, hogy Franco mint régens lemondása vagy halála esetén a hatalom újból a koronára száll. A Franco-diktatúra nyomán Spanyolország elszigetelődött. 1969-ben Franco örökösének jelölte ki Juan Carlos de Borbónt (az Asztúria hercege cím helyett azonban a Spanyolország hercege címet kapta), aki Franco halála után 1975. november 22-én I. János Károly néven lépett trónra, és vezető szerepet vállalt a demokrácia visszaállításában. A katonai rezsim visszaállítására 1981-ben történt puccskísérlet nagyrészt a király demokrácia iránti elkötelezettségének köszönhetően bukott meg. I. János Károly 2014. június 2-án lemondott a trónról fia, Fülöp herceg javára, aki VI. Fülöp néven foglalta el a trónt.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1978 decembere óta érvényben lévő alkotmány szerint Spanyolország parlamentáris monarchia. Az alkotmányt utoljára 1992-ben módosították. Spanyolország regionális állam, 17 régió alkotja az országot. 2017. október 1-jén a Katalóniában népszvazást tartottak a függetlenné válásról, amit a spanyol alkaotmánybíróság megelőzőleg alkotmányellenesnek nyilvánított. A szavazáson 43 száazlékos volt a részvétel, a szavazók 90,18 százaléka az elszakadásra voksolt. A spanyol kormány értekelhetetlennek minősítette az eredményt. 2017. október 27-én a katalán parlament függetlenségi pártjai megszavazták a független "Katalán Köztársaság" létrehozását. Válaszul a spanyol kormány feloszlatta a katalán kormányt, a katalán parlamentet és előrehozott parlamenti választásokat írt ki december 21-én Katalóniában.
Államfő: A monarchia feje a király, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka. Ő nevezi ki a kormányfőt és a kormányfő javaslata alapján a kormány tagjait, ő oszlatja fel a parlamentet és írja ki a választásokat.
Törvényhozás: A parlament két házának tagjait az alaptörvény értelmében általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással négy évre választják a 18 éven felüli állampolgárok. A külföldön élő spanyol állampolgárok is rendelkeznek szavazati joggal. A Felsőház (Szenátus - Senado) a területi képviselet háza, 266 tagú, amelyből 208 szenátort közvetlen szavazással választanak, 58 szenátort kineveznek. A legutóbb, 2016.06.26-án megtartott szenátusi választáson a konzervatív Néppárt (PP) a 208 szenátusi helyből 130 mandátumot, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 43-at, az Unidos Podemos (Együtt képesek vagyunk rá) választási pártszövetség tagjai összesen 16 képviselőt, a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) tíz, a Katalán Demokratikus Konvergencia (CDC) kettő, a Baszk Nemzeti Párt (PNV) öt, a kanári szigeteki koalíció és a gomerai baloldali tömörülésnek pedig egy-egy képviselője lesz az új felsőházban. Az Alsóházban (Képviselők Kongresszusa - Congreso de los Diputados) jelenleg 350 képviselő foglal helyet. A választók a különböző pártok, tömörülések zárt listáira adják le szavazataikat a választókörzetekben. A belga d'Hondt által kidolgozott rendszer alapján, a legerősebb átlag elve alapján, többszörös számítási művelettel kapják meg a végeredményt. Legutóbb 2016. június 26-án tartottak parlamenti választásokat, mert a 2015. december 21-i parlamenti választás óta nem sikerült új kormányfőt választani. A Néppárt (PP) 137, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 85, Unidos P odemos (Együtt képesek vagyunk rá) választási pártszövetség 71, a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárt 32 mandátumot szerzett az új törvényhozásban.
Kormány: 2011. december 21-én megalakult Mariano Rajoy 1. kormánya. (Elődje, José Luis Rodríguez Zapatero második kormánya 2008. április 12-től volt hivatalban.) 2016. november 4-én hivtalba lépett Mariano Rajoy 2. kormánya (2015 decembere óta ügyvezetőként látta el a kormányfői feladatkört.) 2018. június 1-jén a spanyol parlament bizalmi szavazással leváltotta Mariano Rajoy miniszterelnököt. Utódja, Pedro Sánchez a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára lett.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Spanyolország az alábbi főbb nemzetközi szervezetek tagja:
1955.12.14. - az Egyesült Nemzetek Szervezetek (ENSZ) tagállama
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
(EBESZ) tagja
1977.11.24. - az Európa Tanács (ET) tagja
1982.05.30. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja
1986.01.01. - az Európai Közösség, 1993.11.01-től Európai Unió (EU) tagja
2005.05.18. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2008.07.15. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
Országok szerint