2019. július 23. kedd
Európai Unió
HOLLAND KIRÁLYSÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Holland Királyság (holland nyelven Koninkrijk der Nederlanden)
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Nyugat-Európában fekvő ország a Rajna, Majna és Schelde torkolatánál található, keleten Németországgal, délen Belgiummal szomszédos, nyugatról (az előtte fekvő szigetsorral) az Északi-tengerrel határos.
TERÜLET:  41 543 négyzetkilométer (forrás 2017.03.13. World Factbook)
NÉPESSÉG:  16 577 612 fő (2010, becsült adat) (forrás 2010.EY)
NÉPCSOPORTOK:  80,7 százalék holland, EU-tagállamból való 5 százalék, indonéz 2,4, török 2,2, surinamei 2, marokkói 2, egyéb 5,6 százalék (forrás 2011.01.10. World Factbook)
VALLÁS:  római katolikus 30 százalék, holland református 11, református 6, egyéb protestáns 3, muzulmán 5,8, egyéb 2,2, felekezeten kívüli 42 százalék (forrás 2011.01.10. World Factbook)
FŐVÁROS:  Amszterdam (755 605 lakos, 2009, becsült adat) (forrás 2010.EY) Hága,a kormány székhelye (481 864 lakos, 2009, becsült adat) (forrás 2010.EY)
HIVATALOS NYELV:  holland
HIVATALOS PÉNZNEM:  euró (=100 eurocent) 2002. január 1. óta (a guldent váltotta fel)
GAZDASÁG
Hollandia az eurózóna hatodik legnagyobb gazdasága, amelyet alacsony inflációs és munkanélküliségi ráta, stabil ipari környezet, jelentős kereskedelmi többlet és az európai szállítmányozásban betöltött kulcsfontosságú szerep jellemez. A fejlett ipar fő ágazatai az élelmiszer-feldolgozás, a vegyipar és az elektronika. A csupán a munkaerő 2 százalékát foglalkoztató, erősen gépesített mezőgazdaság által megtermelt jelentős többlettel Hollandia a világ második legnagyobb mezőgazdasági exportőre. A 2008. évi világgazdasági válságot a holland gazdaság is megérezte, csökkent az export, és 2009-ben - negyedszázadnyi folyamatos növekedése után - 3,5 százalékos gazdasági visszaesést voltak kénytelenek elkönyvelni. A kormány a költségvetési hiány növelésével igyekezett élénkíteni a gazdaságot, illetve átfogó reformokat vezetett be az energiaszektor, a lakásépítés, a munkaerőpiac és a nyugdíjrendszer területén.
Bruttó hazai termék (GDP) növekedése: 1,7 százalék (2016) (forrás 2017.03.13. World Factbook)
Egy főre jutó GDP: 50 800 dollár (2016) (forrás 2017.03.13. World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 6,2 százalék (2016) (forrás 2017.03.13. World Factbook)
Inflációs ráta: 0,2 százalék (2016) (forrás 2017.03.13. World Factbook)
TÖRTÉNELEM
Németalföld területét Kr. e. 55-ben hódította meg Julius Caesar, a III. században a frankok foglalták el, majd Nagy Károly birodalmához tartozott. 1482-től előbb a Habsburg-ház osztrák, majd spanyol ágának birtoka lett. 1568 és 1579 között zajlott le a győztes németalföldi felkelés a spanyol uralom ellen, a világ első polgári forradalma. Az északi protestáns tartományok - Holland, Seeland, Utrecht, Gelders, Overijssel, Gromingen, Frisland - az utrechti unióban egyesültek. A XVII. században Hollandia jelentős gyarmatbirodalmat épített ki, amely hatvanszor akkora volt, mint az anyaország. Új-Amszterdamot, a mai New Yorkot is hollandok alapították. Az angolok azonban fokozatosan kiszorították a hollandokat. Az Egyesült Németalföldi Királyságot az 1815-ös bécsi kongresszus hozta létre, ebből Belgium 1830-ban kivált, a holland-luxemburgi perszonálunió 1890-ben szűnt meg. Az első világháborúban Hollandia semleges volt, a másodikban a németek 1940 nyarán megszállták, s csak 1945-ben szabadult fel. A háború után gyarmatai elvesztek, ma csak két függő területe van: a Holland Antillák (1954 óta teljes belső autonómiával) és Aruba, amely 1986. január 1-jétől a királyság önálló területe.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1848-ban elfogadott - többszöri módosításokkal ma is érvényben levő - alkotmány szerint Hollandia államformája alkotmányos monarchia, kormányformája parlamentáris demokrácia, melyben a végrehajtó hatalom a törvényhozásnak felelős kormány kezében van.
Államfő: Hollandia uralkodója 2013. április 30. óta Vilmos Sándor az Orániai-Nassau házból született herceg, előtte édesanyja Beatrix uralkodott 1980. április 30-tól. A király nevezi ki a miniszterelnököt és a minisztereket, de jogköre formális, a gyakorlatban a parlamenti többséggel rendelkező párt vezetőjét bízza meg kormányalakítással.
Törvényhozás: A törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament gyakorolja. A két kamarának egyet kell értenie a törvényhozási ügyekben, de míg az Első Kamarának csak hozzájárulási és elutasítási joga van, a Második Kamara törvénymódosító jogkörrel is rendelkezik, dönt a költségvetési és közjogi kérdésekben. A parlament Első Kamarájának 75 tagját a 12 tartományi tanács választja meg, négy évre. A Második Kamara 150 képviselőjét a 18 évesnél idősebb állampolgárok közvetlenül, négyéves időtartamra választják meg, az arányos képviselet országos szinten érvényes rendszere alapján. Ez azt jelenti, hogy a törvényhozók az ország egészét képviselik, nem pedig egyes választókerületeket, és általában nem egyéni jelöltként, hanem pártlistákon indulnak. A kisebb pártok parlamentbe való bejutásának nincs százalékosan meghatározott küszöbe. A választási rendszer sajátosságai miatt elkerülhetetlen a koalíciós kormányzás, Hollandiában még soha egyetlen párt sem ért el abszolút többséget a választásokon. Legutóbb 2017. március 15-én tartottak parlamenti választásokat, amelynek hivatalos végeredménye szerint a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) 33, Szabadságpárt (PVV) 20, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) 19, a Demokraták 66 (D66) 19, a Zöld Baloldal (GroenLinks) 14, a Szocialista Párt (SP) 14, a Munkapárt (PvdA) 9, a Keresztény Unió (CU) 5, az Állatvédők Pártja (PvdD) 5 mandátumot szerzett.
Kormány: 2017. október 26-án megalakult Mark Rutte harmadik kormánya, amely a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD), a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), a Demokraták 66 (D66) és a Keresztény Unió (CU) koalíciójából áll.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Hollandia az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1945.12.10. - az Egyesült Nemzetek Szervezetek (ENSZ) tagállama
1949.04.04. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja
1949.08.03. - az Európa Tanács (ET) tagja
1958.01.01. - az Európai Gazdasági Közösség, 1967.07.01-től
Európai Közösség, 1993.11.01-től Európai Unió (EU) tagja
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
2005.06.01. - népszavazáson elutasította az Európai Unió alkotmányát
2008.07.08. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
Országok szerint