2019. július 23. kedd
Európai Unió
SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Szlovák Köztársaság (szlovák nyelven Slovenská Republika)
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Közép-Európában elhelyezkedő országot északon Lengyelország, keleten Ukrajna, délen Magyarország, nyugaton Csehország és Ausztria határolja.
TERÜLET:  49 033 négyzetkilométer (forrás 2010.EY)
NÉPESSÉG:  5,5 millió (2013) (forrás 2014.01.18.World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:  szlovák 80,7 százalék, magyar 8,5 százalék, roma 2 százalék, 8,8 százaléka egyéb nemzetiségű (forrás 2014.01.18.World Factbook)
VALLÁS:  római katolikus 68,9 százalék, evangélikus 10,8 százalék, görög katolikus 4,1 százalék, egyéb 13 százalék, felekezeten kívüli 3,2 százalék (forrás 2014.01.17.World Factbook)
FŐVÁROS:  Pozsony (Bratislava), 428 000 lakos (2009-es becslés) (forrás 2011.EY)
HIVATALOS NYELV:  szlovák
HIVATALOS PÉNZNEM:  euró (=100 eurocent) (2009.01.01-jétől) szlovák korona (=100 halier) (2008. december 31-ig)
GAZDASÁG
Az 1993 óta önálló Szlovákia gazdasága a Csehországtól való különválás után, különösen 1998-ban nagy zuhanást élt át. Abban az évben a folyó fizetési mérleg hiánya elérte a bruttó nemzeti termék 11 százalékát, az ország teljes külső adóssága pedig a GDP 62 százalékát. Az 1998 őszén hivatalba lépett új kormány komoly gazdasági reformokat indított el a korábbi tervgazdaság modern piacgazdasággá alakítására. Ezek hatására 2000-ben rekord nagyságú (1,5 milliárd dollár értékű) külföldi tőke áramlott az országba, s ez a tendencia folytatódott a következő években is. 2001-2003-ban nagy léptékű volt a szerkezeti átalakítás, a privatizáció, a bankszektor szinte teljesen külföldi kézbe került. A makrogazdaság stabilizálódott, a gazdaság növekedett az általános európai visszaesés közepette, bővült az export és lépéseket tettek a korrupció visszaszorítására. A munkanélküliség viszont magas, erős kihívást jelent az állami költségvetés és a folyó fizetésimérleg hiányának lefaragása, az egészségbiztosítási rendszer korszerűsítése. A gazdasági válság hatásai Szlovákiát is elérték, a bruttó hazai termék jelentősen csökkent. Főbb mutatók: Bruttó hazai termék (GDP) növekedése: 0,8 százalék (2013, becslés) (forrás 2014.03.World Factbook) Egy főre jutó GDP: 14 900 (2016) vásárlóerő paritáson számolva (forrás 2017.Eurostat) Munkanélküliségi ráta: 14,4 százalék (2013, becslés) (forrás 2014.03.World Factbook) Inflációs ráta: 1,7 százalék (2013, becslés) (forrás 2014.03.World Factbook)
TÖRTÉNELEM
A szlávok első törzsei az V-VI. században jelentek meg a Nyugati Kárpátokban, a VII. században pedig létrejött az első szláv államalakulat. A IX-X. században virágzott Nagy Morva Birodalom keleti határa a Garam vidékéig ért. A honfoglaló magyarok fokozatosan terjeszkedtek a Duna és a Kárpátok közötti területen. 896-tól egészen 1918-ig a Kárpátok északi térsége Magyarország történelméhez kapcsolódott, 1000-től a magyar állam kötelékébe tartozott, de nyelvi és kulturális szálak fűzték Csehországhoz. Az I. világháború végén, az Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918. október 28-án Prágában kikiáltották a független Cseh Köztársaságot, két nap múlva Túrócszentmártonban a Szlovák Nemzeti Tanács kimondta a csatlakozást, ezzel megszületett Csehszlovákia. A II. világháború alatt, 1939-ben kikiáltott Tiso-féle rövid életű független szlovák állam 1945 után újra Csehszlovákia része lett. A kommunizmus évtizedeiben, az 1968-as "prágai tavasz" leverése után a szocialista szövetségi tagköztársaság státusát nyerte el. Az 1989-es "bársonyos forradalommal", illetve a kelet-európai kommunista rendszerek bukásával Csehszlovákiában is elindult a rendszerváltó politikai átalakulás, ami az ország kettéválásához vezetett. 1993. január 1. óta Szlovákia ténylegesen független, önálló állam.
ÁLLAMSZERVEZET
A Szlovák Köztársaság 1992. szeptember 2-án elfogadott alkotmánya értelmében szuverén, demokratikus jogállam. Államfő: Az állam élén a köztársasági elnök áll, akit 1999-től közvetlenül, titkos szavazással választanak meg öt évre. A különválás után Szlovákia első elnöke Michal Kovác volt, 1999-ben Rudolf Schuster nyerte meg az első közvetlen elnökválasztást. A 2004. áprilisi elnökválasztáson Ivan Gasparovic, a Mozgalom a Demokráciáért (HZD) jelöltje aratott győzelmet, és 2004. június 15-én vette át a hivatalt Rudolf Schustertől. (Mindkettőjük vetélytársa Vladimír Meciar volt.) 2014. március 30-án az elnökválasztást Andrej Kiska független jelölt nyerte meg a szavazatok 59,38 százalékával, ellenfele, Robert Fico, a hivatalban lévő kormányfő pedig a voksok 40,61 százalékát kapta meg. Kiska 2014. június 15-én vette át a hivatalt Ivan Gasparovictól. Az elnök ad kormányalakítási megbízást a koalícióképesség alapján, kinevezi a kormányfőt és a minisztereket, ő a fegyveres erők főparancsnoka.
Törvényhozás: A törvényhozó hatalmat az egykamarás Nemzeti Tanács gyakorolja, melynek 150 képviselőjét arányos képviselet alapján négy évre választják. A 2016. március 5-én megtartott parlamenti választásokat Robert Fico pártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) nyerte meg a szavazatok 28,28 százalékának (49 képviselő) megszerzésével. A második helyen a Szabadság és Szolidaritás liberális mozgalom végzett 12,1 százalékkal (21 képviselő), a harmadik az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom lett 11,02 százalékkal (19 képviselő), míg a negyedik a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 8,64 százalékkal (15 képviselő) lett. A parlamentbe jutott 8 párt közül a Bugár Béla vezette Most-Híd vegyes párt a szavazatok 6,5 százalékával 11 képviselői helyet szerzett.
Kormány: 2016. március 23-án hivatalba lépett Robert Fico harmadik kormánya. 2018. március 15-én lemondott Robert Fico miniszterelnök, Andrej Kiska államfő Peter Pellegrini miniszterelnök-helyettest bízta meg a kormányalakítással. 2018. március 22-én hivatalba lépett Peter Pellegrini kormánya.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Szlovákia az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1992.12.21-2004.04.30. - a Közép-európai Szabadkereskedelmi
Megállapodás (CEFTA) tagja
1993.01.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1993.01.19. - az ENSZ tagállama
1993.03.23-2004.05.01. - a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) tagállama
1993.06.30. - az Európa Tanács (ET) tagja (1991.02.21-től
Csehszlovákia tagjaként)
2000.12.14. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
2004.03.29. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállama
2004.05.01. - az Európai Unió (EU) tagállama
2005.05.11. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2008.04.10. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
Országok szerint